Születésnapomon

Gyerekkorom óta a születésnapom valamiféle mágiával bírt a számomra. Pedig szinte sosem voltak bulik, nem jöttek barátok és nem is az ajándékokon volt a hangsúly. Csak a napon. A napon, ami az enyém, ami rólam szól. Egészen mostanáig, amikor a várva várt születésnapomból életem legfájdalmasabb napját varázsoltad elém...

Szerencsésnek mondhatom magam, mert évek óta volt mellettem valaki, aki talán megértette, nekem mit jelent. Együtt néztük, hogy éjfélt üssön az óra és izgatottan bontogattam az ajándékomat hálóingben az ágyon ülve az éjszakai félhomályban. Reggel pedig egy puszival ébresztett. 

Téged más embernek ismertelek meg. Azt gondoltam, hogy Tőled még jobban megkapom ezt a boldogságot, és pár nap múlva - életedben először - Te is átélhetted volna. De más történt. 

Negyed órával éjfél előtt tudatosult bennem, hogy évek óta ezt az első születésnapom, amikor egyedül ülök itt, magányosan. Elsőként ekkor ütött szíven az a fájdalom, amiről azt gondoltam, hogy már elfogadtam. Próbáltam boldog lenni. A telefonon néztem a másodperceket, és amikor az éjfélt ütött az óra, felkaptam Pocok cicámat és vele táncolva kívántam boldog születésnapot magamnak az udvar közepén. Nem vettem magamra, hogy Tőled nem kaptam üzenetet éjfélkor. Hiszen már korábban kimondtad, hogy ezt felejtsem is el, mert aludni fogsz. Mégis, fél kettőkor kaptam Tőled egy SMS-t. Remegés fogott el, a kedves szavaid tükrözték azt, hogy milyen lenne egy köszöntésed, ha még mindig minden rendben lenne köztünk. Reszketni kezdtem, éreztem, ahogy a szavaid körbefonják a testemet és szorosan magadhoz ölelsz. Először éreztem azt, hogy megnyugvás helyett sikítanék a karjaidban. Engedj el! Hagyj békén!

Nem értetted, miért gond az, hogy szokás szerint megint átszervezted a megbeszélt dolgokat, ráadásul a szülinapomat. Nem értetted, miért borulok ki, hiszen nem azt mondtad, hogy nem jössz, csak kicsit elszúrod. Nem értettem, miért nem értesz meg, majd rájöttem, hogy sosem volt részed egy olyan boldogságban, mint nekem. Így hát az enyémet is elvetted. 

Nem tudtam boldog lenni, a szívemben folyamatosan zakatolt a fájdalom, bármit csináltam. Dobb-dobb, hiába várod. Dobb-dobb, nem fog jönni. Dobb-dobb, van kifogása. Dobb-dobb, csak egy sms-t érdemeltél. Dobb-dobb. Dobb-dobb...